A Dobó Gimnázium, Eger első állami középiskolája volt az Egri séták egrieknek kedd esti célja. Az Egri Lokálpatrióta Egylet népszerű rendezvénye a jövő héten a színházban folytatódik.
A Dobóban, amelynek ma 21 osztályába 720 tanuló jár, 1890-ben indult meg az állami oktatás. Előtte az épületben a jezsuiták, majd a ciszterciek tanítottak. Az 1800-as években a katonaság kapta meg a Dobót, laktanya lett, az egriek „gimnaziális laktanyának” nevezték – mesélte Hernádi Ferenc, az iskola tanára. Az 1800-as évek végén a 22 ezres lakosságú Egerben nem volt egyetlen állami középiskola sem, a városlakók szó szerint kikövetelték maguknak a polgári iskolát. A minisztérium engedélyezte, hogy 1891-ben megkezdődhet az oktatás, ám az egriek már egy évvel korábban elindították az első évfolyamot. Az alreáliskola egy osztályába akkor 65 diák járt. Kemény Ferenc, az új igazgató tette főreáliskolává. Dobó István nevét 1921-ben vette fel az iskola. Az államosítások után beolvasztották a Dobóba a Gárdonyit és a Szilágyit. Ebből az iskolából nőtt ki a GMSZ. Képeztek itt erdészeket, honvédkollégistákat.
Az Egri séták egrieknek sorozat a következő héten a színházban folytatódik.
