Egyre valószínűbb, hogy nem egy, hanem minimum két – esetleg három – farkas él a Bükkben – mondják a szakemberek. A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága fórumot tartott, melyen arra próbáltak meg közösen választ találni a hegységben pásztorkodókkal: hogyan lehet a nagyragadozók jelenlétében gazdálkodni.
Augusztusban került nyilvánosságra, hogy farkas jár a Bükkben. A nemzeti park szakemberei tudtak a farkasról, egy térképen jelölik azokat a helyeket, ahol megfigyelők látták az állatot, ürüléket vagy lábnyomot találtak. Nyáron még egy farkasról szóltak a hírek, bár a zoológus már akkor sem tartotta elképzelhetetlennek, hogy két állat él nálunk; most a szilvásvárad – nagyvisnyói természetvédelmi őr már azt mondja: valószínű, hogy legalább két farkas jár a Bükkben, ezt bizonyítja, hogy két egymás melletti, de különböző csapát találtak.
A zoológus azt mondja: erős a gyanú, hogy két állat van, de bizonyíték még nincs, bíznak abban, hogy a kihelyezett kameracsapdák majd segítenek. A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága két fórumot hívott össze: az elsőre a polgármestereket, rendőröket, polgárőröket várták, a másodikra azokat, akik a Bükkben gazdálkodnak, s néhányuk birkája, kecskéje vélhetően a farkas prédájává vált. A zoológus azt mondja: ez utóbbi összejövetelnek az volt a célja, hogy a gazdák megismerkedjenek a védekezés lehetőségeivel. Az egyik hagyományos védekezési módot a Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Programjának vezetője, Puskás Ferenc mutatta be: ez pedig a kuvasz, az egyik legősibb magyar pásztorkutya.
Duska József, a nemzeti park igazgatója azt mondta a fórumon: ha nő a lengyel- szlovák-ukrán határon élő farkas populáció, akkor a fiatalabbak elindulnak új territóriumot keresni. A kb. 50 ezer hektáros Bükk ezek befogadására képes. Kisebb hegységeink sokkal több farkast fogadnak be úgy, hogy nem is tudunk róla, mert a farkas rejtett életet él. Ez a nagyragadozó egy terület természetességének fokmérője, fel kell tárni az okait, hogy miért zsákmányolt a farkas haszonállatot. Az igazgató elmondta: a farkas fokozottan védett állat; az a lényeges kérdés, hogy hogyan lehet a jelenlétében tovább gazdálkodni.
