A szív- és érrendszeri megbetegedések Magyarországon a vezető halálokok között szerepelnek. A fejlett országokban nagyjából a lakosság fele, a világon csaknem minden harmadik ember hal meg ilyen jellegű betegségekben – hangzott el a II. Egri Kardiológiai Napokon. Az egyik fő téma idén a megelőzés volt.
Tavaly rendeztek először Egerben kardiológiai napokat, idén már több mint 360-an regisztráltak, és a Magyar Kardiológusok Társasága saját rendezvényeként kezeli a kongresszust. Elsősorban belgyógyászoknak és kardiológus szakorvosoknak, szakorvosjelölteknek, háziorvosoknak szolgálnak hasznos és új ismeretekkel a prevenciótól az akut ellátásig több témakörben az ország legnevesebb professzorai.
Pénteken a megelőzés, szombaton az akut, életet veszélyeztető kardiológiai kórképek a téma. A kongresszuson elhangzott: nálunk a szív- érrendszeri megbetegedések vezetik a halálozási statisztikákat, az összes eset több mint 50%-át teszik ki. A tendencia viszont örvendetes, míg a 90-es évek közepén a legrosszabb helyzetű országok között voltunk, az elmúlt 10-15 éveben egyértelmű javulás mutatkozott – mondta a Magyar Kardiológusok Társasága főtitkára, prof. dr. Tóth Kálmán. A szakember szerint érezhető az elsődleges prevenció hatása, és az, hogy a kardiológiai ellátás az elmúlt tíz évben rengeteget fejlődött.
A Földön évente 57 millió ember hal meg, 31%-uk kardiovaszkuláris betegségekben – mondta bevezető előadásában dr. Czuriga István egyetemi tanár. Rizikófaktort jelent a magas koleszterinszint és vérnyomás, a dohányzás. Hazánkban a 90-es évek elejétől a felére csökkent a heveny szívinfarktusok száma – mondta Czuriga professzor – ; sokat elértünk, de még mindig messze vagyunk az európai átlagtól.
