Szükségük van-e kormányzati mentőövre a magyar fürdőknek, és milyen arányú anyagi forrásokra számíthatnak az OEP-től és üdülési csekkből származó bevételekből? Többek között ezeket a kérdéseket tárgyalta két napos közgyűlésén Egerben a Magyar Fürdőszövetség. A szakemberek emellett megismerhették a város fürdőfejlesztési és turisztikai terveit is.
Magyarországon 120 fürdő működik, a hőforrások száma pedig meghaladja az ezret is. Az elmúlt 10 évben végrehajtott fejlesztések eredményeképpen Magyarország fürdőnagyhatalom lett. A feladat most már csak az, hogy ezt jól kommunikáljuk a külföldi és belföldi turisták számára is – hangzott el a Magyar Fürdőszövetség közgyűlésén. 2000 óta nyolcvan milliárd forint értékű fürdőfejlesztés valósult meg hazánkban, termálvízkincsünk pedig világviszonylatban is egyedülálló. A közgyűlés utáni tájékoztatón beszámoltak Eger város várható fürdőfejlesztési és turisztikai terveiről is. Az elmúlt 10 évben több mint 3 milliárd forintos fürdőfejlesztés történt a városban. A folyamat nem áll meg, hiszen az egri strandon a közeljövőben több olyan fedett medence kialakítását tervezik, amelyet időjárástól és az évszaktól függetlenül is használhatnak a látogatók. A fejlesztés 800 millió forintból várhatóan a szezon végén indulhat. A hazai fürdők átlagban 50-70 milliárd forint közötti éves forgalmat bonyolítanak le, de 95%-uk önkormányzati tulajdonban van, így ha gazdálkodásuk bármilyen okból veszteséges az az önkormányzatot terheli. A fürdők OEP-től és üdülési csekkből származó bevételei elérhetik a 25%-ot is. A fürdőszövetség abban bízik, hogy a kormány intézkedései megkönnyítik az ágazat működését.
