Jobb helyzetbe hozni az adósságkezelés alá vont önkormányzatokat és azokat is, akik kapcsolatban vannak ezekkel a helyhatóságokkal – ez is célja a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával összefüggő egyes törvények módosításának, amelyet hétfőn fogadott el az országgyűlés. A módosításra azért volt szükség, mert egy olyan 15 éves törvény szabályozta eddig ezt a területet, amely elsősorban kistelepülésekre volt szabva; az utóbbi időben viszont már városi és megyei önkormányzat is elindította az adósságrendezést.
Két sikert emelt ki Habis László országgyűlési képviselő az elmúlt évből: az M3-ast Egerrel összekötő út ügyét, az ezzel kapcsolatos interpellációt és pozitív választ, és a most hétfőn elfogadott törvényjavaslatot. A Megyei Jogú Városok Szövetségének ülésén fogalmazódott meg, hogy az önkormányzatok adósságrendezésével soron kívül kell foglalkozni, mert a kialakult helyzetben ez nem tűrt halasztást. El akarták kerülni például azt, hogy az adósságrendezés alatt az önkormányzatok elkótyavetyéljék az ingatlanaikat.
Habis szerint fontos, hogy mind az adósságrendezési eljárás alatt lévő önkormányzatok szállítói, mind a hitelező bankok ne vállaljanak túl nagy kockázatot, és teljesíteni tudja a helyhatóság a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató közhasznú szervezetek felé is a kötelezettségeit. A hétfőn elfogadott törvényt a megyékre is kiterjesztették, új feladatok kerültek a kötelezően ellátandók közé: így például a megyei múzeumi szervezet, a levéltár fenntartása, a megyei közművelődési feladatok ellátása. Miniszteri egyedi döntés alapján lehetőség van arra is, hogy az a települési vagy megyei helyhatóság is megvalósíthasson uniós támogatású beruházást, ahol adósságrendezési eljárás folyik. A több mint egymilliárd forintos költségvetésű önkormányzatoknál az új szabályokat a már folyamatban lévő csődeljárásban is alkalmazhatják.
