Nem hagyományos falunapot tartottak Mikófalván. Megvolt persze minden, ami ilyenkor szükséges: főzőverseny, foglalkozások a gyerekeknek, hagyományőrzők fellépése, bemutatók. Ami viszont nem szokványos: helyiek és volt kitelepítettek együtt emlékeztek az 1951-ben történtekre. Bemutatták az „Embert ültettél a nyakunkra” – Kitelepítve Mikófalván című könyvet is, amelyet az egykor kuláknak nevezett befogadók és kitelepítettek együtt írtak.
Főzőversennyel kezdődött a mikófalvi falunap. A környékbeli csapatok bográcsban főztek, a helyi asszonyok pedig versenyen kívül készítették a molnárkalácsot és a laskát – ismertebb nevén a krumplilángost.
A kitelepítettek és befogadók közösen emlékeztek arra, hogy hatvan évvel ezelőtt 31 családot, 76 embert telepítettek ki Budapestről Mikófalvára, ottani kulákokhoz szállásolták őket be. A rendszer kiszolgálói úgy gondolták: ha a két ellenséget összeeresztik, egymásnak is ellenségeivé válnak. Nem így történt Mikófalván: a kis falu paraszttársadalma befogadta a fővárosiakat – mondta dr. Hantó Zsuzsa történész-szociológus.
Mikófalván szűk családi körben mertek csak mesélni a történtekről – mondja a mikófalvi polgármester, Kelemen Károly . Féltek.
1951-ben 14 ezer családot telepítettek ki Budapestről kuláknak nevezett parasztokhoz, több mint két évet töltöttek vidéken. Megmaradt a jó kapcsolat a mikófalviak és a kitelepítettek között 1953 után is. Két évvel ezelőtt emlékoszlopot állítottak, most közösen írtak könyvet. Az „Embert ültettél a nyakunkra” – Kitelepítve Mikófalván című könyvet a falunapon mutatták be.
