A kőtár titkairól mesélt Fodor László régész a várban. Az egriek most olyan helyre is bejutottak, ami nincs nyitva a nagyközönség előtt, csak kutatók látogatják a vár kőtárát.
Öt éve kezdődött az Egri séták egrieknek, ez most a 88. séta – mondta dr. Vadnay István sétavezető. Az Egri Lokálpatrióta Egylet az épületek, kultúra megmaradásáért küzd – ennek a része az Egri séták.
A kövek történelmet hordoznak – mondta a mesélő, Fodor László régész. Ugyan a vár az 1552-es ostromról ismert, de ne felejtsük el, hogy Eger Magyarország egyik első püspöksége, a vár dombján ezeréves építmény maradványai vannak, a székesegyházat 1000 és 1009 között építették. Ipolyi Arnold azt írja róla – mesélte Fodor László -, hogy mint a nemzet nagyasszonya ül fenséges trónján. A Krakkóban előkerült szertartáskönyv alapján pedig rekonstruálni lehet, milyen volt a templom berendezése, leírja a szertartásokat.
A mostani sétacél a kőtár volt.
A kőtár a nagyközönség előtt nincs nyitva. Valamikor a 60-as években építették, amikor a székesegyház feltárásakor egymás után kerültek elő a faragványok. Most síremlékek, párkányok, faragott oszlopok vannak a kőtárban. Az üldözés hagyatékai – ez a címe a jövő heti sétának, majd az egri bombázásokról mesél Farkas Péter.
