A hétvégén megemlékezést tartottak a recski kényszermunkatábor megnyitásának 61. évfordulóján. Az eseményen a település Nemzeti Emlékparkjában Schmitt Pál köztársasági elnök is beszédet mondott. A megemlékezést koszorúzás követte.
Három évig, 1950 és 1953 között működött a recski kényszermunkatábor. A szovjet mintára megnyitott táborban a bírósági ítélet nélkül fogvatartottakat dolgoztatták. Összesen mintegy ezerötszáz embert kényszerítettek munkára, minimális létfeltételek között dolgoztatták őket a kőbányában. A táborban megkínzott rabok előtt tisztelegve minden év őszén tartanak megemlékezést Recsken. A rendezvényen Schmitt Pál köztársasági elnök is beszédet mondott. Krasznay Béla, a Recski Szövetség elnöke beszédében nem a munkatáborban eltöltött szörnyű évekről szólt, hanem a jövő generációjának fogalmazta meg üzenetét. A beszédek után a résztvevők elhelyezték koszorúikat és virágaikat az emlékműnél. A munkatáborban egykor fogvatartottak közül is többen részt vettek az eseményen, több országos és helyi politikai szervezet, egyesület képviselője mellett. A recski emlékművet 1991-ben avatták fel, a Nemzeti Emlékparkot pedig öt évvel később.
