Az Állami Számvevőszék december 30-án, pénteken 10.00 órakor hozta nyilvánosságra jelentéseit 23 megyei jogú város pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről, így az Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatáról szóló jelentést is. Az ellenőrzést a 2007-2010 közötti évekre vonatkozóan végezték.
Az Önkormányzat adóssága közel 2,5 szeresére nőtt az ellenőrzött időszakban. Az adósságállomány 2007-2010 között 2,6 milliárd Ft-ról 6,4 milliárd Ft-ra emelkedett. A folyó költségvetés egyenlege 2007-2010 között működési forrástöbbletet mutatott – annak ellenére, hogy az illetékbevétel, valamint a központi forráskivonás hatására az átengedett szja és az állami támogatások csökkentek –, a működési egyensúly biztosított volt. A vizsgált időszakban az Önkormányzat a befejezett fejlesztési feladataira 13,2 milliárd Ft és a folyamatban lévő fejlesztési feladataira 1,5 milliárd Ft kiadást teljesített. A felhalmozási költségvetés egyenlege folyamatosan negatív volt, amely 2007-2010 között összesen 8,6 milliárd Ft felhalmozási forráshiányt jelentett.
A pénzügyi egyensúly fenntartása külső forrás bevonásával volt biztosítható. A fejlesztési forráshiányt hosszú lejáratú fejlesztési célú hitelekkel, illetve fejlesztési célú kötvénykibocsátással kezelték. A hitelállomány folyamatos emelkedésével együtt járt az Önkormányzatot terhelő kamatkiadások növekedése is.
A fejlesztésekhez kapcsolódó aktív pályázati tevékenység eredményeként a 2010. évet követő évekre 3,1 milliárd Ft kötelezettséget vállalt az Önkormányzat, amelyet kötvényből, EU-s és hazai támogatásból, valamint 0,2 milliárd Ft saját forrásból tervez finanszírozni.
Az Önkormányzat nem vizsgálta, hogy az elhasználódott eszközök pótlása milyen kötelezettséget jelent a számára. A 2007-2010. években a tárgyi eszközök után 4,0 milliárd Ft értékcsökkenést számolt el, ugyanakkor felújításra csak ennek töredékét, 1,4 milliárd Ft-ot (34,5%) fordított.
Az Önkormányzat pénzügyi helyzete javítására bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedéseket tett (ingatlanok-, eszközök bérbeadása, helyi adóbevételek behajtása, közműfejlesztési bevételek növekedése, valamint az intézményátszervezések és a feladatváltozásokkal együtt járó jelentős létszámcsökkentések, egyéb takarékossági intézkedések), amely együttes hatásaként – az Önkormányzat adatszolgáltatása szerint – 1,5 milliárd Ft-tal javította a pénzügyi helyzetét.
A korábbi ÁSZ ellenőrzés a pénzügyi egyensúly javítására szabályszerűségi és célszerűségi javaslatot nem tett.
Összegezve megállapítható, hogy az Önkormányzat a központi intézkedések hatására jelentkező bevételi kiesést a kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedéseivel ellentételezte.
Az Önkormányzat hosszú távú pénzintézeti kötelezettségei emelkedtek, azok finanszírozása a következő három évben a rendelkezésre álló fedezet ismeretében biztosítottak. A további évekre szóló hosszú távú kötelezettségek teljesítésére fedezetet nyújthat a forgalomképes ingatlanvagyon értékesítése, azonban ez a forrás az ingatlanpiac jelenlegi helyzete miatt bizonytalan.
Mindezek alapján az Önkormányzat gazdálkodását a pénzügyi kockázatok nem veszélyeztetik, a pénzügyi egyensúly hosszú távú fenntarthatósága azonban intézkedéseket igényel.
