Az egri XIII. Szőlészeti és Borászati Konferencia az elmúlt évek során az ország leglátogatottabb szőlő-bor szakmai, tudományos rendezvényévé nőtte ki magát. A tanácskozás idei fő témája a borkultúra és a borturizmus hazai helyzete.
Az elmúlt évhez hasonlóan a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet az Eszterházy Károly és a Károly Róbert Főiskolával, valamint a bükki, a mátrai, az egri és a tokaji borvidékek Hegyközségi Tanácsaival közösen szervezte a négy napos eseményt. A megnyitón dr. Magda Sándor, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola rektora kiemelte az ágazatban tevékenykedők összefogását.
Erre jó példa az Eszterházy Károly Főiskola, valamint a Bormíves Céh által 2011-ben megalakított Egri Borászati Klaszter, melynek célja a tagok közösségi marketing tevékenységének kialakítása és fejlesztése, valamint új hazai és külföldi értékesítési csatornák felkutatása. Országosan is új kezdeményezésről van szó.
A borkultúra három nagy területe, a termelés, a kereskedés és a fogyasztás egymással kölcsönhatásban van és folyamatosan változik. Ezekre a kihívásokra kell időben válaszolniuk a borászoknak.
Az előadásokon elhangzott, a világ bortermelése, ezáltal kereskedelme és a borfogyasztás is csökkenő tendenciát mutat. A magyar borfogyasztók elsősorban otthon fogyasztanak bort. A borfajta választásánál elsősorban a szőlő típusa a döntő hazánkban, ezt követi az ár, a pincészet, az évjárat és a régió. A borturizmussal kapcsolatban többen megjegyezték, hogy míg hazánk jelentős hagyományokkal büszkélkedhet a bortermelés terén, gyakorlatilag alig ismert a világ italpiacán. Turisztikai célpontként sikeresebb, mint borexportőrként, ezért a magyar bor marketingjének a leghatékonyabb formája éppen a borturizmus kihasználása lehet.
