Éves szinten körülbelül hétezer forinttal fizet többet egy átlagos, 50-52 négyzetméteres lakás tulajdonosa a távhőért az áremelkedés után. Január 1-től 4,2%-ban maximálta az áremelést a kormány mint új árhatóság, és Eger – a többi városhoz hasonlóan – ezt vezette be. Az ÁFA viszont 5% maradt – ezzel ismerik el a távhő környezeti előnyeit. Az áremelkedésen kívül a költségmegosztókról szóló rendeletet beszélte meg lakossági fórumon az EVAT a lakóközösségek közös képviselőivel, a lakásszövetkezetek vezetőivel.
Össze vagyunk kötve egy vezetékkel – az egyik végén mi, a másikon önök, mindkét félnek vannak tennivalói, ha azt akarjuk, hogy megfelelően működjön a rendszer – kezdte a lakossági fórumot Várkonyi György igazgató. Tavaly március 31-én a kormány befagyasztotta a lakossági távhőárat, később meghatározták a termelői árat, ez azonban csaknem kétszáz forinttal magasabb volt, mint amennyiért eladhatta a cég az energiát.
A köznyelvben egyedi mérőnek nevezett költségmegosztókról, ezek szabályozásáról, a megjelent kormányrendeletekről beszélt a lakóközösségek vezetőinek Zsebe Albert, a távhő divízió vezetője. A távfűtést egy épület veszi, a mérők – ahogy Zsebe Albert fogalmazott – az arányosítást segítik, ki mennyit fizessen a közösen fogyasztott hőből. A most megjelent rendeletek szigorúan szabályozzák többek között a költségmegosztók telepítését, leolvasását.
