Hamvazószerdával megkezdődött a nagyböjt, amely negyven napon át, nagyszombatig tart. A keresztények ebben a bűnbánati időszakban Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére készülnek, a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével. Egerben a nagyböjt kezdetén szentségimádásra és szentmisére várták a híveket.
A kereszténység legnagyobb ünnepe a Húsvét, Jézus feltámadásának ünnepe. Az ezt megelőző 40 napig tartó nagyböjt hamvazószerdán veszi kezdetét. Hamvazószerda abból az ősi hagyományból ered, hogy a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Ennek emlékét a mai napig őrzi a szertartás: az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap ezen a napon, valamint nagyböjt első vasárnapján, keresztet rajzol a hívek homlokára, közben ezt mondja: „Emlékezzél, ember, porból vagy és porrá leszel!” A hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást. A keresztény világban a negyedik századra vált általánossá a nagyböjt megtartása, és a kilencedik századig rendkívül szigorú volt. Az Egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő. A tizennyolc és hatvan év közötti híveknek húst nem lehet fogyasztani, csak háromszor lehet étkezni, s egyszer jóllakni. Mindez Istennel való kiengesztelődésüket és megtérésünket segíti elő.
A böjt vallásos gyakorlata a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés fontosságát állítja középpontba, kifejezi az ember Isten iránt tanúsított szeretetét és az érte való áldozatvállalását. Húsvétra készülve az Egyház a böjt mellett az imát és az alamizsnálkodást, vagyis a szegények megsegítését ajánlja híveinek. A negyvennapos bűnbánati időszak a lelki megtisztulás ideje.
