Nem okozott jelentős kárt a fagy a szőlőültetvényekben az egri borvidéken. A jelenlegi adatok alapján mindössze öt-tíz százalékra becsülik a fagykárt. A hegybíró szerint a hosszú enyhe ősz alatt fel tudott készülni a növény a télre. Úgy véli, ez lehet az az év, amikor nemcsak jobb minőségű, de nagyobb mennyiségű szőlő teremhet az egri dűlőkben.
„Az a szerencse, hogy a tavalyi hosszú ősz alatt fel tudott készülni a szőlőnövény.”
A hegybíró szerint az egri borvidéken a szőlőültetvények mindössze öt-tíz százalékát érte fagykár. Ez is főleg az alacsonyabb fekvésű területeken jellemző. Már a metszéskor lehet látni, hogy a tél és a fagy milyen hatással volt a tőkékre. Ha a háncs- és bélarány megfelelő a vesszőkben akkor nagy valószínűséggel jó termésre lehet számítani.
„Azt mondhatjuk, hogy minden esély megvan arra, hogy az idei évben megint egy jó évünk legyen. Nyilván a tenyészidőszak időjárása nagyban befolyásolja a majdani terméskilátásokat” – mondja a hegybíró. De nemcsak a fagy jelent veszélyt a termésre. A növény másik ellensége a betegség, ami leginkább az idősebb ültetvényekben jelenik meg.
Az egri borvidéken az utóbbi években több hektár szőlőt kivágtak és az aktívan művelt szőlőterületek száma is csökkent. Mára 5300 hektáron gazdálkodnak. A tavalyi évben kiváló minőségű, de az átlagosnál kevesebb, hektáronként 74 mázsa mennyiségű szőlő termett az egri borvidéken. A hegybíró szerint a szőlő jelenlegi állapotát látva jó termés várható idén.
