Világjelenségnek nevezték az előadók azt, amit Magyarországon az utóbbi időben tapasztalunk: nincs érdeklődés a természettudományok iránt, kevesen választanak ilyen területen szakmát. A természettudományokat kívánja vonzóvá tenni a főiskola egyik uniós támogatású projektje, olyan labort alakítottak ki többek között, ahol a diákok is kísérletezhetnek. A projekt most félidőben jár, a tapasztalatokat, problémákat konferencián beszélték meg.
Kétnapos konferenciát rendezett az Eszterházy Károly Főiskola a természettudományok oktatásáról. Félidőnél tart az a júniusban indult uniós támogatású projekt, amelyben a főiskola gyakorló gimnáziuma és általános iskolája középiskolákkal, egri és Eger környéki általános iskolákkal dolgozik együtt. A gyakorlóiskolában 300 négyzetméteren természettudományos labort alakítottak ki, olyat, ahol negyven diák tud kísérletezni.
A technikai mellett az elméleti feltételeket is megteremtették, kidolgoztak egy programot, amely biztosítja 7. osztálytól 12. évfolyamig a földrajz, a biológia, fizika, kémia szakterületek fejlesztését.
A konferencia egy állomása a fejlesztésnek, az eddigi eredményeket és problémákat vitatják meg. Emellett az egyik legfontosabb téma a természettudományos oktatás helyzete volt. Kroó Norbert akadémikus német példára hivatkozva azt mondta: ott a 90-es években volt mélyponton a természettudományos oktatás, azóta viszont megfordult a tendencia. Azt reméli, hogy – ha fáziskéséssel is -, de nálunk is újra elismertté és fontossá válnak a természettudományok, az ebben dolgozó kutatók, tanárok.
Kis-Tóth Lajos, a főiskola rektorhelyettese szintén világjelenségről beszélt. A konferencián megjelent tanároknak azt mondta: sokat tehetnek azzal, ha a természettudományok szépségeivel szembesítik a gyerekeket.
