A tavalyi évjáratú borok a szokásostól illatosabbak, zamatosabbak, koncentráltabbak és rendkívül harmonikus savakkal rendelkeznek. Ez az évjárat talán még a legkiválóbbként emlegetett 2009-es évjáratot is túlszárnyalta, bár az alkohol tartalmuk igen magas – hangzott el a Károly Róbert Főiskola Egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetében. A kőlyuktetői intézet szokásos évi bírálatának középpontjában a 2011-es évjáratú Kékfrankosok álltak, emellett a szakemberek az eltérő szüreti időpontok, termőhelyek, valamint az élesztőgomba törzsek hatását is vizsgálták.
Megtartotta szokásos évi bírálatát a kutatóintézet, idén 36 különböző borminta minőségét vizsgálták. Ezek úgynevezett kísérleti borok, vagyis az intézetben kidolgozott új eljárások eredményei. A kutatások többfélék, az előző évben folytatott szőlészeti, borászati technológiai, termőhelyi és fajtaérték kutatási témájú kísérletek eredményeit mutatják be a szakembereknek. A borbírálat fókuszában idén a 2011-es évjáratú kékfrankosok álltak.
A szakmai program az intézet egyfajta megmérettetése, illetve tájékoztatási lehetőség a helyi borászok, szőlészek számára.
Elhangzott: a tavalyi kifejezetten jó évjáratnak bizonyult, a megfelelő talajnedvesség tartalomnak és a vegetáció során épen jókor érkező csapadéknak, valamint a július közepétől bekövetkezett meleg időjárásnak köszönhetően. Ezen a télen nem esett jelentősebb csapadék, ezért a szőlőfakadás ebben az évben nagy vízhiánnyal indul. Probléma az is, hogy a klímaváltozás már elérte ezt az ágazatot is, ezért a későbbiekben a vízmegőrző és vízpótló talajművelési technikáknak, illetve magasabb hőigényű fajták terjedésének (pl. Shiraznak) lehet nagyobb szerepe.
