Magyarországon mintegy 3500 gombafaj van. Három nagy kategóriába soroljuk őket: az ehető, a nem ehető és a mérgező fajok. Jó gombázós helyeknek a savanyú talajú területeket, vagyis a középhegységeinket és az Őrséget, a Vend-vidéket tartják. Ezzel szemben most főleg a Nyírségből és a Hajdúságból jeleztek több gombát. Ez a tavaszi csapadék egyenlőtlen eloszlása miatt lehetséges.
Aki most vállalkozik gombagyűjtő körútra mondjuk a Bükkben, annak nem lesz sok sikerélménye. A tavalyi száraz év után – a tavasz alapján – eddig az idei kilátások sem biztatnak sok jóval, bár egy csapadékosabb június még javíthatna a helyzeten. Most is találhatunk gombákat, de a közkedvelt fajokra – mint például a vargányára, vagy a rókagombára – a hegyekben még várni kell. Az itt látható tavaszi rétgomba nem ezek közé tartozik.
– Ez sajnos, már egy kiszáradt gomba és elég idős is, de ehető gombafaj. Nem túl közkedvelt, mert kesernyés az íze.
A gombás könyvekből sok ismeretet szerezhetünk, de gyakorlat nélkül, étkezési céllal gyűjtött gomba meghatározására ne vállalkozzunk!
– A 2009-es erdőtörvény szabályozza a gombagyűjtést. Ez a törvény mint erdei haszonélvezeti termék említi a gombát a vadgyümölcsökkel egy kategóriában. Kettő kilogramm gomba gyűjthető fejenként, naponta – mondta Leskó Gabriella, gombaszakellenőr.
A gyűjtött gombát mindenképpen érdemes gombaszakértőknek megmutatni. Ez a nagyobb városok piacain ingyenes szolgáltatás. Gyűjtés közben általában megbolygatjuk az avart. Most gombák helyett nagyobb a valószínűsége, hogy kullancsot találunk a kezünkön, ezért gombázás, vagy túra után érdemes “kullancsmustrát” is tartani.