Megnyílt a 40. Országos Honismereti Akadémia. A tanácskozásnak most először házigazdája Eger. A téma a szőlő és a bor.
A honismerettel, helytörténettel foglakozók minden évben találkozhatnak egymással a Honismereti Akadémián; amely egyben továbbképzés is. Ilyenkor egy-egy témát választanak ki, amelyet alaposan körüljárnak. Egerben a szőlőről és a borról szólnak az előadások. A megnyitón Debreczeni- Droppán Béla elnök azt mondta: ha fogyatkozunk is, meg kell védeni a hagyományainkat. A hagyomány nélküli ember ugyanis védtelen, kiszolgáltatott és befolyásolható. Ők is olyan végvári katonák, akik győzni akarnak, és meg akarják védeni a hazát – utalt az elnök a házigazda város múltjára. Szerinte a helytörténet a lokális és a nemzeti identitást táplálja. Szépe Ferenc a vidékfejlesztési minisztérium képviseletében a szőlőről és a borról beszélt, azok mélyen gyökerező hagyományairól. Fontos szerepet töltenek be például a családi borászatok egy-egy település turisztikai arculatának kialakításában. Szabó Róbert, a megyei közgyűlés elnöke szerint sikeresek csak akkor lehetünk, ha a hagyományainkat ápoljuk, és versenyképes környezetben meg is tudjuk mutatni a turistáknak. Az egri értékekről, azok újragondolásáról, az új városmarketingről beszélt a megnyitón Rázsi Botond alpolgármester. Tarsoly József hegybíró pedig arról: milyen hagyománya van a hegybírói posztnak, a hegyközségeknek és a Bikavér Ünnepnek. Az akadémia pénteken ér véget. Addig szó lesz például a bor-egyház, bor-művészet, bor-egészség, bor és gasztronómia kapcsolatáról, a szőlőhöz, borhoz kapcsolódó mondákról, hiedelmekről, a szőlőművelés eszközeiről. Az előadásokat bárki meghallgathatja. A megnyitó végén hárman Bél Mátyás díjat kaptak több évtizedes munkájukért, átadták a Honismereti Emlékérmeket is.
