A lajosvárosi templom felszentelésének 75. évfordulójára jelent meg Balázsné Fodor Edina Lajosváros története címmel. A szerző nemcsak a templom és a plébánia, hanem a városrész, a hóstyák, a fontosabb intézmények, és az utcanevek történetéről is ír művében.
Honnan kapta a nevét Lajosváros? Ki a városrész védőszentje? Milyen történetük van az egyes utcáknak, intézményeknek? Ezekre a kérdésekre ad választ Balázsné Fodor Edina Lajosváros története című könyvében. A szerző közel két évig kutatta a városrész történetét, művében az ott élő hívők visszaemlékezései is megjelennek. A területre a 20-as években kezdtek betelepedni a lakosok.
A Kanada elnevezés is ekkor született meg. A Trianon után Kanadába kivándorolt fiatalok egy-két év után hazatérve itt kezdtek építkezni, és állítólag az a mondás is járta: “olyan messze van ez a városrész Eger belvárosától, mint ide Kanada”. 1935 októberében hozott Eger város közgyűlése egy olyan döntést, mely szerint a városrész neve dr. Szmrecsányi Lajos érsek iránti tiszteletből Lajosváros legyen. A városrész védőszentje is Lajos: IX. Szent Lajos király.
A könyv megszületésének ötletét a városrészben található templom felszentelésének 75. évfordulója adta. A templomot szintén az 1935-os közgyűlés döntése nyomán kezdték el építeni Hevesi Sándor egri mérnök tervei alapján.
A kötetet dr. Csiffáry Gergely történész mutatta be a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban.
