Július 1-je óta életbe lépett az új munka törvénykönyve, amelyben egyebek mellett bevezetik a kötetlen munkarendet, az átlagkereset helyett a távolléti díj fogalmát, és másképp fizetik az éjszakai munkát. Újdonság az is, hogy a munkaszerződésben már nem lesz kötelező megjelölni a munkavégzés helyét, így a szerződésben csak a munkavállaló alapbérét és munkakörét kell rögzíteni. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége szerint az új jogszabálycsomag növeli a munkavállalók kiszolgáltatottságát, ezért a korábbiaknál is nagyobb szerep és felelősség hárul a érdekképviseletekre.
Alapjaiban alakítja át a munka világát július 1-től életbe lépett új Munka törvénykönyve. Az átlagkereset intézménye már nem szerepel az új törvénykönyvben, helyette a távolléti díjat vezették be, amelybe azonban nem minden bérelem tartozik bele. Így nem veszik figyelembe a cafeteriát és a prémiumot sem, a távolléti díj emiatt a korábbi átlagkereset 85–90 százaléka lesz mindössze. A végkielégítés összege így kevesebb lesz mint korábban – de csak januártól, idén még átlagkeresetet számolnak. Műszakpótlék csak este 6 és reggel 6 óra között jár. A védett kor továbbra is az öregségi nyugdíjat megelőző 5 év. A munkaviszony nem szüntethető meg: várandóság, szülési szabadság, gyermekgondozás miatti fizetés nélküli szabadság ideje alatt. A felmondási tilalmak köre azonban szűkül, rövidebb lesz a felmondási védettség.
Az érdekvédők szerint a munkavállalók nehéz helyzetbe kerültek az új törvény rendelkezései miatt, a kódex munkáltatóbaráttá sikerült.
Az MSZOSZ „Ne írd alá azonnal, amit a főnök eléd tesz” címmel indított kampányt, arra ösztönözve a munkavállalókat, hogy konzultáljanak a szakszervezeti tisztségviselőkkel. A szakszervezet információs telefonszámot is működtet, amelyen jogi, szervezeti kérdésekben lehet segítséget kérni.
