Több szervezet, a Szolidaritás, a DK, az MSZP és az LMP képviselői is tiltakoztak az állampolgári felszólalási lehetőség eltörlése ellen. Az Alapokmány ilyen módosításában a véleménynyilvánítási jog csorbulását látják.
Az állampolgári felszólalás eltörlésének egyik indoka az volt, hogy 2011-ben összesen 11-en éltek a lehetőséggel. Gócza Attila, a Szolidaritás koordinátora szerint téves logika az, hogy meg kell szüntetni a jogot, ha az állampolgárok nem élnek vele. Ha a lakossági felszólalás nem vált be, nem vált be a demokrácia sem – fogalmazott. Azt mondta: ha a közgyűlésnek nincs félnivalója a nyilvánosságtól, akkor oka sincs, hogy eltörölje az állampolgári felszólalás lehetőségét. Pál György szocialista képviselő inkább a felszólalási jog bővítése mellett érvelt, Csarnó Ákos LMP-s képviselő pedig a részvételi demokrácia egyik intézményének nevezte a lakossági felszólalást.
A Városháza sajtóközleménye:
A közgyűlés megszavazta az állampolgári felszólalás intézményének eltörlését, ugyanakkor döntött arról, hogy egy helyett évi két közmeghallgatást tart. Emellett az egri polgárok személyesen, telefonon, e-mailben is tehetnek bejelentéseket, felkereshetik a képviselőiket a fogadóóráikon, részt vehetnek tematikus lakossági fórumokon – áll a polgármesteri hivatal sajtóközleményében.
