A rendszerváltás okairól , az elmúlt húsz esztendőben elért eredményekről és kudarcokról tartott előadást Romsics Ignác történész, egyetemi tanár az Agria Universitas Egyesület felkérésére. Az akadémikus szerint nem kérdéses, hogy történt-e rendszerváltás, ugyanakkor vitatott mennyire váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
A világtörténelem más nagy változásaihoz hasonlóan a kelet-európai szocialista rendszerek 1989-es bukása sem vezethető vissza egyetlen tényezőre. A rendszerváltás hátterében egyebek mellett a nemzetközi erőviszonyok átrendeződése áll– mondta előadásában Romsics Ignác akadémikus. A történész kifejtette: a nyolcvanas években amerikai győzelemmel ért véget az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti rivalizálás, a hidegháború. A fegyverkezési versenyben alulmaradt szovjetek elveszíttették a II. világháborúban megszerzett befolyási övezeteiket. Megbukott az állami tulajdonra alapozott, szocialista tervgazdálkodás, a kommunista pártokon belül pedig generációs és ideológiai ellentétek, hatalmi harcok jelentkeztek. Ezalatt Magyarországon és Romániában is megindult az ellenzéki szervezkedés. 1988-ban létrejöttek az első ún. rendszerváltó pártok, megszületett az MDF, a Fidesz, SZDSZ, ezzel párhuzamosan megkezdődött a változás az állampártban is. Fordulópontot jelentett az Ellenzéki Kerekasztal megalakítása,amely megkerülhetetlen, egyenrangúságot kivívó tárgyalópartnerré tette az ellenzéki szervezeteket és megteremtette a békés átmenet lehetőségét. A folyamat megkoronázásaként Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke 1989. október 23-án kikiáltotta a Magyar Köztársaságot. Romsics Ignác szerint az 1989-es átalakulás egyik nagy vívmánya, hogy a politika, a gazdaság területén társadalmi-strukturális változások következtek be, bár az átalakulásnak egyaránt vannak nyertesei és vesztesei is.
Kérdéses, hogy a rendszerváltás mennyire váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ez mindmáig nyitott illetve vitatott kérdés- zárta szavait az előadó.
