A klímaváltozás és annak hatásai a szőlő- és bortermelésre. Ez a központi témája a XIV. Szőlészeti és Borászati Konferenciának, amely négy napon át tart Egerben. Az ország leglátogatottabb szőlő-bor szakmai, tudományos rendezvényén a résztvevők megvitatják a bormarketinggel, támogatási lehetőségekkel, jogszabályi változásokkal kapcsolatos aktuális kérdéseket, valamint a 2012-es évjárat klimatikus és növényvédelmi tapasztalatait is.
A szőlő-bor ágazaté a legösszetettebb szabályozás az unióban. A bor egyszerre élelmiszer, a piacszabályozás tárgya, jövedéki termék és alkoholtartalmú ital. A szőlő és bortermelőkre eddig rengeteg adminisztrációs teher hárult, ezen szeretne változtatni a kormány az új bortörvény megalkotásával -hangzott el a XIV. Szőlészeti és Borászati Konferencián Egerben.
Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára bízik abban, hogy a változások a szőlő-borágazatban dolgozók mindennapi terheit érezhetően csökkentik majd. A termelők így az adatszolgáltatási kötelezettségüket valamennyi ellenőrző szerv felé a hegyközségen keresztül, helyben tudják teljesíteni. A főtitkár az új hegyközségi törvénnyel azonban nem ért egyet. Azt mondja: a jogszabály nemcsak a feladatokat írta át, hanem a finanszírozás rendjét is.
A gyöngyösi Károly Róbert Főiskola egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete, az egri, a gyöngyösi főiskola, valamint az az Észak-magyarországi borvidékek hegyközségi tanácsai által szervezett tanácskozás kiemelt figyelmet fordít a klímaváltozás problémájára is. A szakmai fórumon a résztvevők nemcsak tudományos előadásokat hallhatnak, a napi programokat a bükki, a mátrai, a tokaji és az egri borvidék borászatainak borbemutatói zárják.
