A XX. század első felében lebontott noszvaji templom kazettás mennyezete volt az Egri séták egrieknek e heti témája. A mesélő, H. Szilasi Ágota művészettörténész szerint ezek a múltba vezetnek minket, a református hit és az ősi magyar hitvilág szempontjából is izgalmasak.
Az egykori noszvaji templom különleges mennyezete az 1960-as években a miskolci Herman Ottó Múzeumból került Egerbe, a várba – kezdte a kazettás mennyezetek bemutatását H. Szilasi Ágota művészettörténész. Az 1928-ban lebontott templom valószínűleg román stílusú volt, a XIV. században egy gótikus szentélyt is kialakítottak itt. A reformáció hamar gyökeret vert Noszvajon. Majd jött a pusztítás és a hódoltság kora. A XVII. század második felében a gyülekezet megbízást adott a megrongálódott templom boltozatának elfedésére, a kazettás mennyezet elkészítésére. A művészettörténész azt mondja: elterjedt volt a történelmi Magyarországon a deszkamennyezet, ennek dekoratív festése. Az első mestert nem ismerjük, azt tudjuk, hogy a mennyezetet 1700-ban már felújították, majd 1734-ben ismét, ekkor a miskolci Asztalos Imre volt a mester.A kazettás mennyezet egyes elemei egy méterszer 1,7 méteresek, minden elem három deszkalapból áll. Az ornamentális motívumok mellett figurális ábrázolások is találhatóak, olasz és magyar minták keverednek. H. Szilasi Ágota a restaurálás előtti állapotot is megmutatta fényképeken az Egri séták résztvevőinek. Megtalálta a templom egy 1903-as leírását is, ebben végigsorolják a figurális elemeket, s kiderül a leírásból az is, hogy a templom ekkor nem volt rossz állapotban. A képeket többféleképpen magyarázzák; lehet az értelmezés bibliai alapokon nyugvó, de alapulhat a magyar hitvilágon is; egyik értelmezés sem kizárható – mondja a művészettörténész. A követező héten Szalainé Király Júlia tart Gárdonyiról és Bródyról előadást.
