Ez a séta arról szól, amit nem lehet látni – így fogalmazott dr. Renn Oszkár, az Egri séták egrieknek szervezője. Az almári pálos kolostorból valóban nem látszik semmi, a feltárás után ugyanis visszatemették a falakat. Fodor László régész mesélt az ásatásról, a XIV. században alapított kolostorról.
1972-ben, amikor elkezdték Almárban a kutatást, tudtak arról, hogy 1347-ben II. Miklós egri püspök kolostort alapított itt- mesélte Fodor László régész. Arról is tudomásuk volt, amit Szmrecsányi érsek írt le a 20-as években: a szarvaskői szénbányához tartó iparvasút építésekor falmaradványokra, faragott kövekre bukkantak itt. Most a kövek egy része a várban látható. A XIV. századi kolostort a pálosok lakták.Az ásatáson csak diákokkal dolgoztak a 70-es években. Volt itt kerengő, templom, tó, konyha, árkádos udvar. Három korszakból tártak fel épületeket, majd visszatemették. A föld alatt vállmagasságú falak állnak. A régész szeretné, ha kultusza alakulna ki a helynek. A tervek szerint egy kereszt is jelzi majd az egyházi emlékhelyet. Helyreállítani akkor lenne érdemes, ha értelmes funkciót is kapna – véli a régész. A rom környékét évek óta takarítják a Föld napján. A következő Egri sétán a szakmunkásképzés múltját és jövőjét mutatják be, majd az utolsón, 10-én az egrirege honlapot. Renn Oszkár azt mondta: bízik abban, hogy Eger Ünnepére megjelenhet az Egri séták nem csak egrieknek 4. kötete.
