Jelentős károkat okozott az egri borvidék szőlőültetvényeiben az ékköves faaraszoló hernyója. A lárvák az enyhe tél miatt a szokásosnál korábban aktivizálódtak, így lombozat híján a rügyeket fogyasztják. A faaraszoló által megrágott rügyek később nem hoznak termést, a károsított ültetvényekről ősszel jóval kevesebb szőlőt szüretelhetnek, mint tavaly.
Mint egy elszáradt kacs, vagy apró faág – így néz ki az ékköves faaraszoló hernyója, nem könnyű megtalálni a szőlővesszők között. Ezek a pár centis élőlények általában a szőlő leveleivel táplálkoznak, idén azonban az enyhe tél miatt hamarabb aktivizálódtak és levelek híján a rügyeket fogyasztják. A megrágott rügyek nem fakadnak ki, az alvórügyek pedig később nem hoznak termést. Breznai Sándor, a Heves Megyei Növény és Talajvédelmi Igazgatóság vezetője szerint az okozott kár tetemes lehet azokon az ültetvényeken, ahol elszaporodott a hernyó. Akár a termés felét is elviheti a kártevő.
Az ékköves araszoló hernyói később lepkévé alakulnak át, amik évente kétszer is rajzzanak, nyáron azonban nem okoznak károkat a lárvák, mert ekkor már nem rügyekkel, hanem levelekkel táplálkoznak. Az ékköves faaraszoló lepke hernyója utoljára a 90-es években okozott terméskiesést az egri borvidéken, ez is mutatja, hogy egyébként nem jellemző kártevő. Az aprócska állatok idén az enyhe tél és a korai tavasz miatt ébredtek hamarabb téli nyugalmukból.
A hernyók ellen csak növényvédő szerekkel lehet védekezni.
