Szobrokat és haranglábat avattak a tízéves születésnapját ünneplő Hotel Szent Istvánban. Másnap húszan tettek a kápolnában állampolgári esküt, mindannyian székelyek, a Hargita megyei Oklánd községből érkeztek.
Egy évtizednyi barátságot szeretnének együtt megünnepelni – mondta Tamás Zoltán, a tízéves hotel igazgatója. Az egrieken kívül határon túli magyarokkal ünnepeltek együtt.
A kápolnában új szobrokat avattak. Dr. Boncz László, a járási hivatal vezetője azt mondta róluk: tiszták, hősök, szentek, magyarok. Szent Erzsébet, Szent Hedvig, Mindszenty József hercegprímás és Márton Áron püspök kapott szobrot a kápolnában. A négy különböző életút egy irányba mutat: az önzetlen szeretet irányába – mondta a hivatalvezető.
Lármafákat ünnepelnek, amelyek világítanak, mutatják az utat, mutatják, hogy mit kell a magyaroknak tenniük – mondta Vitéz Blás Sándor atya. Lármafa az életét a szegényeknek adó Szent Erzsébet, a Lengyelországban világító Szent Hedvig, Mindszenty József, akit 39 napon keresztül kínoztak, hogy tegye félre a hitét, és a Madarasi Hargitán álló lármafának nevezte Márton Áront, aki azt sugallja: ne adjuk fel.
A vajdasági Bácskossuthfalva vezetője, Fazekas Róbert bejelentette: haranglábat hoztak ajándékba, szimbólumnak szánták. A harang délben a nándorfehérvári diadal emlékére szól, akkor magyarok és szerbek együtt harcoltak a török ellen. Szerinte ma a feladat a magyarság védelme Európában.
A haranglábat és a szobrokat megáldották. A tízéves évfordulóra az oklándiak egy székelykaput hoztak. Oklánd polgármestere azt mondta: ez a székelyek identitást megőrző szimbóluma.
Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő az országgyűlés elnökének levelét olvasta föl. Azt is mondta: lenni kell olyan ügyeknek, amelyekben nincs vita, ilyen az is, hogy a határon túli magyarok részei a nemzetnek.
Másnap állampolgári esküt tettek a Hargita megyéből érkezettek.
Míg a 49-es alkotmányban csak semmire nem kötelező mondatok szólnak a határon túli magyarokról, a 2010-es alaptörvényben már arról van szó: Magyarország felelősséget visel a határon túli magyar közösségekért – mondta dr. Boncz László, az Egri Járási Hivatal vezetője. Szerinte a 2004. december 5-ei népszavazáson nem nemet mondott a magyar társadalom, csak nem mert igent mondani. Boncz azt mondta – idézem – irigység, önzés, hazugság vett körül minket abban az időben. Úgy látja: ha ma megtartanánk ezt a szavazást, igent mondanánk.
Amit erőszakkal vesznek el, lesz majd lehetőség visszaszerezni – idézett Deáktól Ilkei Árpád unitárius tiszteletes. Azt mondta: annyi mindent elvettek, elhazudtak már tőlük, de soha semmiről nem mondtak le. Megpróbálták elvenni a nyelvüket, történelmüket. Nemessé tehet a király, de székellyé csak az Isten – idézett Nyírőtől is. Az Isten tette őket magyarrá, és úgy néz ki, az Isten vigyáz a magyarjaira – fogalmazott.
Cseke Miklós, Oklánd polgármestere azt mondta: 2004-ben megélték a második Trianont. Arról is beszélt: ne a papír legyen, ami összeköti őket a nemzettel. Most úgy érzi: ez számukra elégtétel, visszakapták azt, amit őseiktől elvettek.
