Adományok a várnak, gólyalábasok, tűzgyújtás és tűzugrás, koncertek és fényfestés – felsorolni is hosszú lenne, milyen sok programból választhattak a Múzeumok Éjszakáján azok, akik kimozdultak otthonról. Egerben szinte minden múzeum, kulturális intézmény nyitva tartott. Ezen az éjszakán a városnéző kisvonat is ingyen szállította az érdeklődőket, és a várban mutatkoztak be a Szederinda Nemzetközi Néptáncfesztivál csoportjai is.
Eger, a vár 2004-ben a vidéki helyszínek közül elsőként csatlakozott a Múzeumok Éjszakája programhoz. A gótikus palota előtti téren több adományt is fogadott a vár. Habis László polgármester azt mondta: az önkormányzat egy helyi értéktár összeállításán dolgozik, ebben szerepel majd természetesen a vár, de a fertálymesterség intézménye, hagyománya is.
Az egri vár az egrieké – erre a jelmondatra emlékeztetett Berecz Mátyás, a Dobó István Vármúzeum igazgatója. Azt mondta: most helyieknek köszönhetően gyarapodik a vármúzeum gyűjteménye. Ilyenkor látszik, hogy az egriek igazán magukénak érzik ezt a történelmi emlékhelyet – fogalmazott.
Pozder Péter a saját gyerekkori játékait, – amelyeket édesapja készített – , valamint egy 1935-ös fertálymesteri tablót adományozott a várnak, a fertálymesterek pedig egy 1940-ből való gyászzászlót adtak a múzeumnak.
Több helyen többféle program várta a látogatókat a várban. Kézműves műhelyt rendeztek be a gyerekeknek az udvaron, az ágyúdombon pedig vásári komédiát állítottak színpadra. Meg lehetett nézni, hogy dolgoznak a restaurátorok, a régészek pedig előadást tartottak a belvárosban, valamint a vár területén zajló ásatásokról.
Fáklyás felvonulást tartott az Egri Vitézlő Oskola a belvárosban, majd meggyújtották a máglyát, és elkezdődött a VI. Kárpát-medencei tűzugrás fesztivál. A múzeumok éjszakáját mindig Szent Iván napjához legközelebb eső szombaton tartják. A máglya és a tűzugrás is ehhez a naphoz kapcsolódó hagyomány.