Nemzetközi konferenciát szervez a héten a főiskola Földrajz Tanszéke. A bioerrózió tudományterületet kutatók találkoznak Egerben, hogy megosszák egymással kutatási tapasztalataikat. A konferencia tájékoztatóján elhangzott: a bioerróziós folyamatok felkutatása akár több ezer éves élőlények nyomait kutatja fel kőzetekben, fafelületeken, szárazföldi vagy akár tengeri körülmények között.
Kőben, fában, szárazföldön és tengeren kutatnak több ezer vagy akár sok millió éves leletek után a bioerróziót kutató szakemberek. Nemzetközi konferenciát szervez a héten a főiskola Földrajz Tanszéke a tudományág kutatóinak, hogy megosszák egymással kutatási tapasztalataikat.
Dávid Árpád főiskolai docens hangsúlyozta: Eger és 40 kilométeres körzete rendkívül gazdag lelőhelyekben, több mint száz helyszínen vizsgálódhatnak a terület iránt érdeklődők. Ilyen többek között a Noszvajon található Forró-kút, a nyagyvisnyói agyagpala vagy éppen az andornaktályai homokbánya is. Az öt országból érkező kutatók a következő napokban terepgyakorlaton vesznek részt, állításuk szerint hazánk értékes lelőhelynek számít.
A résztvevők a napokban a gyöngyösi Mátra Múzeumba, Ipolytarnócra látogatnak, majd a Dunántúlon fejezik be a kutatást.
