Emlékoszlopot avattak az egykori recski kényszermunkatábor helyszínén. A Nemzeti Örökség Intézete állíttatta a sztélét, ami jelzi, hogy Recsk egyike az országszerte található 47 történelmi emlékhelynek.
Sztélét, emlékoszlopot avattak a Heves megyei Recsken, az egykori kényszermunkatábor bezárásának évfordulóján. A „magyar gulagként” elhíresült tábor helyszíne ezzel bekerült a 47 magyar történelmi emlékhely közé.
A megemlékezésre az ország minden tájáról érkeztek. Családtagok, rokonok emlékét idézik a ledózerolt tábor maradványai. Kerner Antalné férje egykor kőfejtőként dolgozott a kegyetlen körülmények között.
Az emlékoszlop avatásra iskolás csoportok is érkeztek. Cél, hogy a jövőben minél több fiatal megismerje a recski kényszermunka tábor rabjainak történetét.A Rákosi-rendszer munkatáborai közül Recsk volt a leghírhedtebb. 1950 és 1953 között bírósági ítélet nélkül tartottak fogva mintegy ezerötszáz politikai foglyot.
